Műholddal mérik a láthatatlant
HELYMEGHATÁROZÁS Az EU 2010 körül indítja útra saját égitestjeit

Wessely Gábor
Az üzemeltető – víz-, áram-, gázszolgáltató – feladata, hogy a különféle közművezetékek felkerüljenek a hivatalos nyilvántartási térképekre. Ellenkező esetben jelentős károk, súlyos balesetek történhetnek.

Sok esetben a felszíni, oszlopokon futó vezetékek sincsenek a térképeken. De azok legalább látszódnak a terepen. Nagyobb baj abból adódhat, ha a földalattiak helyzete tisztázatlan. A bemérés és ábrázolás a földmérő dolga, a megrendelés viszont az üzemeltetőé.

A legnagyobb szekszárdi geodéziai cég vezetője, Kunfalvi János érdekes eseteket említ. Elvileg átadás előtt kellene a vezetékeket beméretni, a földalattiakat nyílt, még temetetlen árkokban. De van, hogy csak akkor hívják őket, ha baj van. Többmilliós optikai kábelt sértett meg a földmunkagép egy helyen, máshol gázszivárgás történt, vagy magas feszültségű vezetéket vágtak el a nyilvántartás hiányosságai miatt.

Némelyek úgy vesznek telket – külterületen, zártkertben -, hogy nem is sejtik, mi van a felszín alatt. Nincs bejegyezve a tulajdoni lapra semmiféle vezetékjog. S ha ásni kezdenek, alapozni, akkor derül ki, hogy mit rejt a mély.

A földmérők most országszerte megkezdték a „láthatatlan” vezetékek láthatóvá tételét. A helymeghatározáshoz GPS technikát alkalmaznak. Már jó pár jeladó műhold kering a Föld körül, s ha ötnek-hatnak az adását veszi a készülék, egy-két másodperc alatt képes centiméter pontossággal meghatározni a villanyoszlop vagy vezetékleágazás koordinátáit. Egyelőre az USA műholdjait használják, de már az EU is megkezdte saját műholdhálózatának telepítését; rendszerbe állításuk 2010 körül várható.

Ez a helymeghatározó munka – Kunfalvi János tájékoztatása szerint – a GPS technika térhódítása előtt órákig tartott olyan külterületeken, ahol nincsenek megfelelő kiindulási pontok. De a műhold mindent lát, ezért is kezdték használni a GPS-helymeghatározást – miután polgári célokra is hozzáférhetővé vált – a hajózásban és a geodéziában. Magyarországon a rendszerváltás után terjedt el. Tolna megyében Kunfalvi János cége vásárolta az első ilyen készülékeket 1997-ben.

Most főként az áramszolgáltató vezetékeinek ábrázolásán, a szolgalmi jogok tisztázásán dolgoznak, Tolna, Somogy, Baranya és Fejér megyében, mintegy ezer kilométer hosszban. Emellett Romániában is mérnek GPS-sel a szekszárdi geodéták egy optikai kábelt. Temesvártól Lugoson, Karánsebesen és Turnoseverinen át a bolgár határnál fekvő Cetetéig, 360 kilométernyi digitális törzskönyv készül. Ma már a nyilvántartá-sok zöme digitális, így a GPS által rögzített adatok gyorsan feltérképezhetők, térinformatikai célokra felhasználhatók.

Tolnai Népújság 2006. 04. 07.